Mostanáig az Európai Unióban eladás előtt az összes új járművet az NEDC (New European Driving Cycle, vagyis új európai menetciklus) alapján tesztelték. Ezt a vizsgálatot azonban még az 1980-as években vezették be, és azóta a technológiai fejlődésnek köszönhetően nemcsak az autók változtak, hanem az útviszonyok és a vezetési szokások is. A régi teszt inkább elméleti feltevéseken, semmint tényleges vezetési viselkedési mintákon alapult.
A mai autók olyan felszereltséggel is rendelkezhetnek, mint a négykerékhajtás vagy a légkondicionáló rendszer. Ezek befolyásolják a kibocsátást és az üzemanyag-fogyasztást, amit a korábbi tesztek még nem vettek számításba. Ennek következtében jelentős eltérés lépett fel az autók laboratóriumi környezetben, illetve a hétköznapi használat során mutatott teljesítménye között.
A WLTP-tesztek ehhez képest nagy előrelépést jelentenek. Úgy lettek kialakítva, hogy jobban tükrözzék a valóságban is előforduló vezetési körülményeket, és olyan szempontokat is figyelembe vegyenek, mint a környezeti hőmérséklet, az abroncsnyomás vagy a gördülési ellenállás. A WLTP-ciklus 50%-kal hosszabb, mint az NEDC-teszt (20 helyett 30 perc), a tesztelés pedig kétszer akkora távolsággal, valamint nagyobb maximális és átlagos sebességgel történik.